Ma van Boldog Scheffler János püspök emléknapja
A Szatmári Egyházmegye első boldoggá avatott vértanú püspökére emlékeznek ma az Egyházmegye valamennyi plébániatemplomában.
Scheffler János tízgyermekes zsellér családban született 1887. október 29-én Kálmándon. Az elemi iskolát szülőfalujában, a középiskolát a Szatmárnémeti Királyi Katolikus Főgimnáziumban végezte. 1906-1910 Budapesten a Pázmány Péter Tudományegyetem Hittudományi Karán tanult.
1910. július 6-án Boromisza Tibor püspök szentelte pappá. A Szentszék 1942. március 26-án nevezte ki a Szatmári Egyházmegye püspökévé, március 28-án pedig nagyváradi apostoli kormányzóvá.
Május 17-én a szatmári székesegyházban szentelte püspökké dr. Serédi Jusztinián hercegprímás, társszentelők: dr. Glattfelder Gyula csanádi és dr. Madarász István kassai püspök. Székfoglalása Nagyváradon május 20-án volt. 1948. április 9-től az újraegyesített szatmár-nagyváradi egyházmegye közös püspöke lett.
Felszentelt püspökként szorgalmazta a Jézus Szíve tiszteletet, és az egyházmegye fogadott ünnepévé tette. Tanítói megnyilatkozásaiban ismételten foglalkozott a mariológia kérdéseivel. Bevezette Szűz Mária Szeplőtelen Szívének ünnepét (napja: augusztus 22.) Mindennemű pártpolitikától óvta a papjait. Az állammal való szembekerülést azonban sem az egyház, sem ő nem kerülhette el. A román kormány 1948. július 19-én felmondta a Szentszékkel kötött konkordátumot, az új állami kultusztörvény pedig megszűntette a szatmár-nagyváradi egyházmegyét. A püspököt a kormány nyugdíjassá nyilvánította, és eltiltotta a püspöki funkció gyakorlásától. Azonban titokban megszervezte a kispapok úgynevezett földalatti teológiai oktatását az egyházmegye különböző plébániáin. 1949-ben letartóztatták titkárát és püspöki tanácsosát, a titokban püspökké szentelt Dr. Bogdánffy Szilárdot, fél év múltán pedig általános helynökét, Pakocs Károlyt. Scheffler püspök szembeszegül a romániai katolikus egyházat a pápától elszakítani akaró kommunista törekvésekkel, elvi kérdésekben semmilyen alkudozásra nem volt hajlandó, a pápához töretlenül hű maradt. 1950. május 23-án a Hunyad megyei Körösbányára (Baia de Criş), a ferences kolostorba kényszerlakhelyre vitték.
A román kommunista hatalom az ő személyét nézte ki a Rómától függetleníteni akart, Erdélyben egyedülinek elismert egyházmegye vezetésére. Scheffler püspök nem vállalta a neki szánt szerepet, ezért letartóztatták, 1952. március 10-től szeptember 12-ig a bukaresti belügyminisztériumban tartották fogva. Innen szállították át Jilava földalatti börtönébe. A kommunista koncepciós perek szokásos vádjával, a Vatikánnak való kémkedéssel és hazaárulással akarták megvádolni. Magas rangú állami vezetők azonnali felmentést ígértek, ha elvállalja a neki szánt szerepet. Cellatársainak elmondta: katolikus papnak nem szégyen kommunista börtönben szenvedni vagy meghalni, hiszen a kötelesség teljesítése és a hitéhez való hűség juttatta oda. Koncepciós pere tárgyalására nem kerülhetett sor, mert a kínzások és a börtön embertelen körülményei egészségét tönkre tették. 1952. december 6-án vértanúhalált halt a Jilava-i börtönben.
Szatmár vértanú püspökét 2011. július 3-án avatták boldoggá az egyházmegyei Jézus Szíve Búcsú keretében, a székesegyház előtti főtéren. Emléknapját a Szentszék május 17-ére, püspökké szentelése napjára hagyta jóvá.
A Székesegyházban, ahol Boldog Scheffler János síremléke és földi maradványai találhatók, ma, 2023. május 17-én, szerdán, este hét órától Nm. Ft. Schönberger Jenő püspök mutat be szentmisét Boldog Scheffler János püspökünk emlékére, közbenjárását kérve. Szeretettel várják a kedves híveket, hogy közösen imádkozzanak az egyházmegye első boldogja közbejárásáért.
Forrás: szatmariegyhazmegye.ro
