Csigacsináló kaláka gyerekeknek


A Rekettye Kulturális Egyesület egy nagyon régi hagyományt elevenített fel a tegnap délutáni családias, jó hangulatú gyerekfoglalkozásán, méghozzá hagyományos módon készítettek csigatésztát kalákában.
Vidéken szinte mindenhol, a mezei munkák végeztével az asszonyok összeültek, s kalákában készítették a levestésztát, csigatésztát, hiszen beszélgetés közben könnyebben haladt az aprólékos mozdulatokkal készülő levesbe való, s akár egymástól is elleshették a fogásokat.
Ezt a hagyományt elevenítette fel a nagykárolyi Rekettye Kulturális Egyesület október 17-én 17 órától kezdődő Csigacsináló kaláka elnevezésű hagyományőrző gyerekprogramján, tudtuk meg Székely Sárától, az egyesület vezetőjétől. Az eseményt az Erdélyi Hagyományok Háza támogatta.
Az egyesület mindig igyekszik a régi hagyományokhoz igazodva szervezni programjait. S mivel régen, ezek a hónapok egészen adventig, lakodalmas időszaknak számítottak, ekkor készült a hagyományos tyúkhúslevesbe való csigatészta is.
A Nagykárolyból érkező gyerekek nagy lelkesedéssel fogtak neki a levestészta készítésnek. Székely Sára elmondta, hogy többféle technikát végigpróbáltak, s a fogásokat pedig Magyari Irénke néni mutatta a kicsiknek. Azt is megtudtuk, hogy volt olyan csigakészítő borda, amelyet még a dédmamától örököltek, s 1935-ből való volt.
„Van, aki a dédmamától örökölt monogramos faragott fán, van, aki a szövőszék bordáján tekerte, sodorta. Irénke néni nem győzte a gyerekek keze alá nyújtani, vágni a házi tojásból gyúrt tésztát. Megtudtuk tőle, hogy az igazán ízletes tésztához nem szabad vizet adni, hogy meleg szobában marad jó állagú a tészta, s gyorsan kell dolgoznunk, nehogy kiszáradjon az alapanyag. A lakodalom elmaradhatatlan része volt a csigatészta leves, ami tyúkhúsból készült. A zabszem disznóból, az eperlevél borjúból készült húslevesbe kerülhetett.“ - mesélte az egyesületvezető.
Az ügyes kis gyerekkezek könnyen elsajátították a csigakészítés aprólékos fortélyt igénylő technikáját, s legalább egy marékkal mindenki megsodort a délután folyamán, s azt is megállapították, hogy a legjobban az ősi, dédmamától örökölt bordával lehetett dolgozni.
Fotók: Rekettye Kulturális Egyesület közösségi oldala