Titok a múltból: nem is Presser Gábornak készült a Nagy utazás – A kiszemelt énekest letiltotta a menedzsere
Kis híján kimaradt a Sose halunk meg című filmből a Nagy utazás című sláger, amelynek története legalább olyan kalandos, mint Koltai Róbert első rendezésének sztorija. A dal, amely eredetileg nem is ehhez a filmhez íródott, korábban Eszenyi Enikő hangjával és teljesen más szöveggel szólalt meg. De énekelte Malek Andrea, és nem sok hiányzott ahhoz, hogy Somló Tamás előadásában ismerje meg a nagyközönség... Végül mégis Presser Gábor jellegzetes orgánuma tette halhatatlanná a közel harminc éve megjelent szerzeményt.
Kevesen tudják, de az elmúlt évtizedek egyik legnagyobb slágere, a Nagy utazás című Dés László-szerzemény nem Presser Gábornak íródott, és nem is a Sose halunk meg című filmhez készült, amelynek köszönhetően végül megismerte az ország. A Magyar Kultúra podcastsorozatában, „A dal a miénk”-ben Péczeli Dóra műsorvezető beszélgetett az alkotókkal, akik a sláger keletkezéséről osztottak meg érdekes és meglepő történeteket a hallgatókkal.
A dalt eredetileg a Vígszínház egyik darabjához, a Pantaleón és a hölgyvendégekhez írta meg Dés és Bereményi Géza, ahol Brazília címmel Eszenyi Enikő adta elő. A darab prostituáltakról szólt, Eszenyi pedig egy brazil örömlányt alakított.
„Brazilka egy import prosti volt, aki visszavágyott Brazíliába, és az ő nagy dala volt ez. Az egész színház énekelte ezt a dalt még Brazíliaként, felvették, egymásnak osztogatták még kazettán. Emlékszem, hogy ott állt a Mészáros nevű egyébként újságíró, de a Marton (László) mellett rendezett is, és hallgatta egy próbán, majd azt mondta: mekkora sláger lenne ebből, ha kikerülne a színház falain kívülre. Odavoltak érte – emlékezett vissza a kezdetekre Dés László.
A darab harminc előadás után megbukott, így akkoriban dal sem élt tovább. Később megkereste a szerzőt Koltai Róbert, aki a Sose halunk meg főcímdalát kereste, rendhagyó módon még azelőtt, hogy elkészült volna a mára legendássá vált film. Dés visszaemlékezése szerint villámcsapásként jutott eszébe, hogy a Brazília című dalt kell elővennie, és természetesen újra az eredeti szöveg írójához fordult, így a Nagy utazás szövegét is Bereményi Géza jegyzi. Az azonban már nem volt olyan egyértelmű, hogy ki énekli majd a főcímdalt. Dés először női előadóban gondolkodott.
„Tévedésben éltem. Mivel úgy írtam meg az eredetit, hogy egy nő fogja énekelni, ezért mindig női hangot hallottam. A Robi ráadásul kissé elhamarkodottan fel is ajánlotta Malek Andinak. Őt nagyon szeretem, nagyon jó énekesnő, több, mint profi. Meg is próbáltuk, de valahogy érezni lehetett, hogy nem ide való, nem szólal meg – magyarázta a zeneszerző. – Ascher Tamás mondta ki a bűvös mondatot, és teljesen igaza volt: Laci, ez egy fiú történet. Azt gondoltam, hogy a Somló Tamás... Ő nagyon örült neki, amikor felmentem hozzá, hogy itt ez a dal, hallgasd meg. Hú, ez nagyon jó, mondta, majd másnap telefonált, hogy a menedzsere megtiltotta, nem engedi. Akkor jelent meg az első szólólemeze, és hogy 'ebbe bele fog zavarni' egy Dés-filmzene. Ez egy rossz gondolkodás, ez nem így működik. Egy nagy siker mindenképpen segít, az rengeteget hoz az előadón. Kovács Gyuri hangmérnök, aki az LGT-t nagyon jól ismerte, azt mondta: Laci, próbáld meg a Picit. Ő megkérdezte, mit kellene énekelni. Mondtam, hogy a Brazíliát, csak most már Nagy utazás. Azt mondta, akkor megyek. Ismerte a dalt, mint a Vígszínház zenei vezetője, pontosan tudta, hogy annak mekkora sikere volt a színházban. Ez nem arról szólt, hogy egyik jobb, mint a másik, mert mindkettő fantasztikus előadó, Somló és Presser is. Más karakterek, ez kétségtelen.
A Presser, ahogy megszólalt, ahogy beállt a stúdióba... lehetett tudni, hogy ez az ő dala. Mintha rá lett volna szabva 100 százalékosan. Ez nem is kérdés, és ezt ő is tudja.”
A keserédes dal hallatán a film rendezője, Koltai Róbert a teszthallgatáson elérzékenyült, és még évekkel később is gyakran meghatódott, ha felcsendült a Nagy utazás.
„Nagyon nehéz volt nekem hallgatni eleinte száraz szemekkel. Visszahozott sok mindent. Azt az időt, a szenvedélyemet, ami volt, a lóversenyt. A nagybátyám tulajdonképpen egy rossz példa volt a családban, a Gyuszi bácsi, úgy ahogy volt, mindenestől. Rengeteg bajt okozott magának, de főleg a családnak. De én mégsem azt láttam a Gyuszi bácsiban, főleg mint kisgyerek, azt a 'szörnyeteget', ahogy a család őt fogadta, amiért mindig bajba hozott mindenkit. Ő nem nyert a lóversenyen, röviden, hanem rengeteget vesztett vesztett – mesélte Koltai, aki a Sose halunk meg című filmben a nagybátyja történetét vitte filmre.
A színész-rendező azt is elárulta, hogy az elején mindenképpen el akarta énekelni ezt a dalt, de akkoriban könnyen lebeszélhető volt róla. Ma már ki mer állni egyedül, és előadja ő maga is a Nagy utazást.
Dés László arról is mesélt, hogy a Sose halunk meg próbavetítésén szembesült vele: Koltaiék elfelejtettek főcímet csinálni, kimaradt a filmből a dala.
„Döbbenettel néztem a filmet: nincs főcím. Elfelejtettek főcím képsort csinálni – magyarázta. – Mondom a Robinak, mit csináltál te velem? Megírtuk ezt a Nagy utazást, és nincs helye a filmben! Hú tényleg...”
Pótforgatáson készült végül a főcím, ami teljessé tette a közel harminc éve megjelent filmet, a Nagy utazás pedig azóta is járja a maga útját, és az elmúlt három évtized egyik legismertebb slágere lett.
